Meglepő, és nagyon pozitív felfedezésem a gödöllői Grassalkovits kastély honlapján az az igény, miszerint a kisgyermekkel érkező látogatók használjanak kengurut, vagy babahordozó kendőt az emeleti kiállítótermek megtekintése során. Azaz kéretik a babakocsi m e l l ő z é s e, értékmegóvás érdekében!
Nem vagyok abszolut babakocsiellenes.
Ez az igény azonban olyan nyilvánvaló, hogy soha eszembe nem jutott babakocsival oldalazni kiállítási vitrinek és posztamensek között. Elgondolkodtató, hogy vajon milyen incidens késztette a szervezőket közzétenni ezt az információt, és gyakorlatilag legalizálni a babahordozás műfaját.
Pre-proto babycab tehát szatyorba került ezen a januári havazós napon is, amikor kirándítottam a családom egy kis kastélyfelfedezésre. Régi vágyam volt eljutni ide, és most egy plusz apropó - Erzsébet királyné rekonstruált ruhatárának (szakmába vágó és utolsó nap nyitvatartó) kiállítása - is idevonzott.
A kastélyban rendeltetésszerűen használt babahordozóm most is felkeltette a figyelmet, mint általában. Mivel már 4 hónapos kora óta a hátamon viszem nagyra nőtt gyermekemet, ezen nem lepődök meg. A gyermekem egyébként is gyönyörű, még háton is előnyös viselet. A történetem nem is erről szólna igazán.
A kastélyozós napot megkoronázva étteremben szándékoztunk csillapítani a herendi étkészletek által is csiklandozott étvágyunkat. Az eredetileg gps-szel határozottan kalibrált helyszínt nem találtuk (olyan nyilvánvalóan volt az út mentén, hogy elhaladtunk mellette), így egy félreesőbb, ám parkolás szempontjából ideálsnak tűnő helyszínt választottunk.
Az étterembe belépve az első kérdésem mindig az, h fel vannak-e készülve babás látogatókra. A legtöbb helyen a svéd bútorboltból beszerezhető olcsóbb típusú műanyag-, vagy a családból visszamaradt enyhén használt állapotú fa etetőszékkel szoktak reprezentálni. Itt az utóbbi került elő, ám oly romos állapotban, hogy gyakorlatilag funkcióját vesztette. A csatok letörve, rögzítő szalagok foszladozva, korlátok nélküli szabadságot hagyva izgő-mozgó csemeténknek.
Ez a holtbiztos távozást feltételezné, azonban az anyai lelemény - de lehet, h a korgó gyomor és az ingerült gyermekhad - megoldást rögtönzött.
Pre-pro babycab biztonsági gyermeküléssé avanzsált. Derékpánt szék háttámlára, hordozó teste a szék ülésére, popsi a székbe, hordozó test a baba elé, vállpántok hátra a szék köré, hátul megkötve, gyermek fixálva.
Ezután tökéletes gyermektelen ifjúságot riasztó, és idősebb idegzetet megbotránkoztató éttermi családjelenetet adtunk elő három felvonásban.
1. Rendelés: kissebbik csemete látványos bébiételes táplálása közbeni rendelés, majd rendelés visszavonása részben, nagyobbik gyermek toalettre kísérése, próbálkozás újabb rendelés leadással, okos gyermek visszatérése és hangos beszámolója a toalettben történtekről, rendelés újabb leadása több tételben.
2. Fogyasztás: táplálkozás körbe-karikába, tányérok, poharak, evőeszközök és falatok csereberéje, nagyobb gyermek evésre nógatása, falatkák vagdalása, kisebbik által földrehajigált tárgyak összeszedése közben, a csúcsponton üdítőitalos pohár teljes tartalmának az asztalra borításával.
3. Távozási rítus: nagyobbik gyermek gusztusos maradékának diszkrét kiválogatása és becsomagolatása, kissebbik gyermek gusztustalan pelenkájának kicserélése a vendéglő kevésbé látogatott szegletében összetolt székeken, fizetés, nagyobbik üvöltő gyermek utáni rohangálás ráadandó kabát és sapka lobogtatásával, kisebbik üvöltő gyermek bepréselése autós biztonsági ülésbe vad cumikeresés közben, leharcolt és szomjas távozás átázott szalvétakupac asztalközépre halmozásával. Fagyott mosolyú viszláttal fűszerezve.
Nem vagyok abszolut babakocsiellenes.
Ez az igény azonban olyan nyilvánvaló, hogy soha eszembe nem jutott babakocsival oldalazni kiállítási vitrinek és posztamensek között. Elgondolkodtató, hogy vajon milyen incidens késztette a szervezőket közzétenni ezt az információt, és gyakorlatilag legalizálni a babahordozás műfaját.
Pre-proto babycab tehát szatyorba került ezen a januári havazós napon is, amikor kirándítottam a családom egy kis kastélyfelfedezésre. Régi vágyam volt eljutni ide, és most egy plusz apropó - Erzsébet királyné rekonstruált ruhatárának (szakmába vágó és utolsó nap nyitvatartó) kiállítása - is idevonzott.
A kastélyban rendeltetésszerűen használt babahordozóm most is felkeltette a figyelmet, mint általában. Mivel már 4 hónapos kora óta a hátamon viszem nagyra nőtt gyermekemet, ezen nem lepődök meg. A gyermekem egyébként is gyönyörű, még háton is előnyös viselet. A történetem nem is erről szólna igazán.
A kastélyozós napot megkoronázva étteremben szándékoztunk csillapítani a herendi étkészletek által is csiklandozott étvágyunkat. Az eredetileg gps-szel határozottan kalibrált helyszínt nem találtuk (olyan nyilvánvalóan volt az út mentén, hogy elhaladtunk mellette), így egy félreesőbb, ám parkolás szempontjából ideálsnak tűnő helyszínt választottunk.
Az étterembe belépve az első kérdésem mindig az, h fel vannak-e készülve babás látogatókra. A legtöbb helyen a svéd bútorboltból beszerezhető olcsóbb típusú műanyag-, vagy a családból visszamaradt enyhén használt állapotú fa etetőszékkel szoktak reprezentálni. Itt az utóbbi került elő, ám oly romos állapotban, hogy gyakorlatilag funkcióját vesztette. A csatok letörve, rögzítő szalagok foszladozva, korlátok nélküli szabadságot hagyva izgő-mozgó csemeténknek.
Ez a holtbiztos távozást feltételezné, azonban az anyai lelemény - de lehet, h a korgó gyomor és az ingerült gyermekhad - megoldást rögtönzött.
Pre-pro babycab biztonsági gyermeküléssé avanzsált. Derékpánt szék háttámlára, hordozó teste a szék ülésére, popsi a székbe, hordozó test a baba elé, vállpántok hátra a szék köré, hátul megkötve, gyermek fixálva.
Ezután tökéletes gyermektelen ifjúságot riasztó, és idősebb idegzetet megbotránkoztató éttermi családjelenetet adtunk elő három felvonásban.
1. Rendelés: kissebbik csemete látványos bébiételes táplálása közbeni rendelés, majd rendelés visszavonása részben, nagyobbik gyermek toalettre kísérése, próbálkozás újabb rendelés leadással, okos gyermek visszatérése és hangos beszámolója a toalettben történtekről, rendelés újabb leadása több tételben.
2. Fogyasztás: táplálkozás körbe-karikába, tányérok, poharak, evőeszközök és falatok csereberéje, nagyobb gyermek evésre nógatása, falatkák vagdalása, kisebbik által földrehajigált tárgyak összeszedése közben, a csúcsponton üdítőitalos pohár teljes tartalmának az asztalra borításával.
3. Távozási rítus: nagyobbik gyermek gusztusos maradékának diszkrét kiválogatása és becsomagolatása, kissebbik gyermek gusztustalan pelenkájának kicserélése a vendéglő kevésbé látogatott szegletében összetolt székeken, fizetés, nagyobbik üvöltő gyermek utáni rohangálás ráadandó kabát és sapka lobogtatásával, kisebbik üvöltő gyermek bepréselése autós biztonsági ülésbe vad cumikeresés közben, leharcolt és szomjas távozás átázott szalvétakupac asztalközépre halmozásával. Fagyott mosolyú viszláttal fűszerezve.
Apró kellemetlenség, hogy kedvenc babahordozóm aktuálisan használaton kívülre helyeződött, mert a babatermék pelenkán kívül (is) landolt, megszínezve a madaras textíliát. (Ami, ha nem lett volna az édes babapopsi alatt, az ócska, ám könnyedén letörölhető babaszéknek egy cseppet sem ártott volna.)
A gond csak az, hogy ez csupán nekem kellemetlen, és már nem írhatok a panszkönyvbe könnyes sorokat. Továbbá, hogy a legtöbb anya leleményes a hasonló vészhelyzetekben, így az étterem tulajdonosát semmi nem kényszeríti arra, hogy invesztáljon egy háromezer forintos babaetető eszközbe.
A gond csak az, hogy ez csupán nekem kellemetlen, és már nem írhatok a panszkönyvbe könnyes sorokat. Továbbá, hogy a legtöbb anya leleményes a hasonló vészhelyzetekben, így az étterem tulajdonosát semmi nem kényszeríti arra, hogy invesztáljon egy háromezer forintos babaetető eszközbe.
Korábbi kastélyos és táplálkozós vészhelyzeteimről, és az egyébként csodálatos gödöllői kastély megtekintéséről beszámoló hamarosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése